hirdetés
Ki téríti meg a károm vadgázolás esetén?
Tapasztalatunk alapján igen nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatosan is, hogy ilyenkor lehet-e és kitől kártérítést kérni gépjárművünk sérülései miatt.
A kérdésre a válasz: igen is, meg nem is.
A bírói gyakorlat hosszú ideje következetesen a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemek találkozására előírt szabályait alkalmazza, ha vad és gépjármű ütközik össze közúton. Az eljárások során három személy, illetve szervezet felelőssége merülhet fel: a gépjárművet vezetőé, a vadásztársaságé, illetve a közútkezelőé.
A törvényi szabályok értelmében a balesetért elsődlegesen az felel, aki nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna. Ha a baleset bekövetkezése egyik félnek sem róható fel, úgy az felel, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. Ha ilyen nem volt, vagy éppen mindkét félnél fennállt, úgy mindenki viseli a maga kárát.
De mit is jelent ez hétköznapi nyelvre lefordítva?
Sok esetben már az is kiemelt jellentőséggel bír, hogy hol történt a baleset. A bírói gyakorlat alapján autópályán és gyorsforgalmi úton a sofőröknek nem kell számítaniuk arra, hogy az úttesten vad jelenik meg.
Ha a sofőr betartotta a KRESZ szabályait, akkor ezekben az esetekben a kár áthárítható arra a vadásztársaságra, amelynek területéről a vad az úttestre tévedt, illetve bizonyos esetekben a közútkezelőre.
A bírói gyakorlat ugyanis elsődlegesen a vadásztársaság működésének körében felmerült rendellenességként kezeli ezeket az eseteket.
A közútkezelő felelőssége akkor merülhet fel, hogyha a vadkerítés megsérült, a vad pedig ennek következtében tudott feljutni az úttestre.
Ebben az esetben vizsgálandó az, hogy az útkezelő végzett-e útbejárást, milyen rendszerességgel, mikor észlelte a kerítés sérülését, illetve mikor és milyen intézkedéseket tett ezzel kapcsolatosan.
Nehezebb, ám nem lehetetlen a kárt a vadásztársaságra hárítani, ha a baleset főútvonalon történt.
Főszabály szerint ugyanis a vad közúton történő megjelenése nem minősül jogi értelemben vett rendellenességnek, a gépjármű tulajdonosa csak akkor számíthat kártérítésre, hogyha a vadásztársaság vagy a közútkezelő felróhatóan járt el.
A vadásztársaság akkor kötelezhető kártérítésre, hogyha a baleset közvetlenül vadászati tevékenységre vezethető vissza, az út közelében etetőt, itatót létesített, elmulasztotta kérni a vadveszélyt jelző tábla kihelyezését vagy éppen fokozottan vadveszélyes helyen elmulasztotta az állományritkító vadászatot.
Ezekben az esetekben sajnos jelentős problémát jelent a bizonyítás is, a gépjármű tulajdonosának kell ugyanis bizonyítania azt, hogy a vadásztársaság felróhatóan járt el. A közútkezelő felelőssége gyakorlatilag csak abban az esetben merülhet fel, hogyha a vadásztársaság kérte tőle, hogy helyezzenek ki vadveszélyt jelző táblát, ám ennek belátható időn belül nem tett eleget.
Tapasztalatunk alapján sajnos a legtöbb főúton történt vadgázolás esetén részben a vadveszélyt jelző táblák gyakori alkalmazásának, részben pedig a bizonyítási nehézségek miatt a gépjármű tulajdonosok maguk viselik a vadgázolásból eredő károkat.
Jelenleg hazánkban több biztosítótársaság is kínál olyan kiegészítőbiztosítást, amelyek ezen károkra nyújtanak fedezetet. Szinte bármely vad elütése igen komoly károkat tud okozni egy átlagos gépjárműben, így ilyen jellegű biztosítás megkötését érdemes megfontolnia annak, aki nem rendelkezik casco biztosítással, azonban gyakran járja a vidéki utakat.
dr. Bálint Boglárka
Megosztom: