hirdetés
Az esős, havas utak a legnagyobb vezetői gondosság mellett is fokozott balesetveszélyt hordoznak magukban, ahogyan a zord időjárás folytán utóbb kialakult kátyúk is.
A közúti közlekedésről szóló törvény értelmében az útkezelő köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas legyen, és a kötelezettségnek megszegésével okozott károkat a polgári jog szabályai szerint meg kell térítenie.
A fenti törvény értelmében a síkosságmentesítés a közút kezelőjének téli üzemeltetési feladata, mely magában foglalja a gépjármű-közlekedésre szolgáló felületének síkosság elleni védelmét és a hó eltakarítását is.
A részletszabályokat két külön kormányrendelet tartalmazza:
A helyi közutakra vonatkozó rendelet öt, az országos közutakról rendelkező jogszabály hét osztályba sorolja közutakat. A rendeletek kategóriánként meghatározzák azt is, legkésőbb mikor szükséges megkezdeni az utak szórását, illetve milyen gyakori ellenőrzési kötelezettség terheli a kezelőt az adott kategóriába tartozó utak állapotával kapcsolatban. A szabályozás fontossági sorrendet is megállapít a hóeltakarítás vonatkozásában, leszögezve, hogy azt a fő- és tömegközlekedési útvonalakon kell megkezdeni.
Amennyiben a precízen körülhatárolt kötelezettségeket a közút kezelője megtartotta, úgy az igényérvényesítés alapvető akadályokba ütközhet, ráadásul a károsultat terheli a bizonyítás az okozati összefüggésnek, a baleset körülményeinek, valamint a kár összegszerűségének vonatkozásában.
A hideg, csapadékos telek jellemzően nagyobb kátyúkat hagynak maguk után, melyekből eredő károkért szintén a közút kezelőjét terheli a felelősség – természetesen a bizonyítékokkal kellően alátámasztott tényállás a károsult oldaláról ilyenkor is elengedhetetlen feltétele az eredményes igényérvényesítésnek.
Amennyiben a károsult a közút kezelőjétől kívánja követelni kárainak megtérítését, úgy erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével nyújthatja be ezzel összefüggő igényét.
Szükséges továbbá csatolni a káreseményhez kapcsolódó dokumentumokat, melyek különösen:
– a baleset helyszínén készített fényképfelvételek;
– a rendőrségi igazolás;
– amennyiben az eseménynek voltak tanúi, az ő vallomásaik.
A bejelentőlap benyújtását követően a közútkezelő ügyintézője részleteiben megvizsgálja az eseményt és annak körülményeit a jogalap tisztázása végett.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a közútkezelővel szemben támasztott igények eredményes érvényesítésére alapvetően nincs biztos recept. A felelősség tisztázása és a körülmények bizonyítása rendkívül nehéz kérdés, az elsődlegesen vizsgálandó szempontot pedig ilyen esetekben is az képezi, betartotta-e a KRESZ előírásait a sofőr, különösen az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett-e.